A Föld körül keringő műholdakra is jelentős hatást gyakorolt a májusi, hatalmas geomágneses vihar – de csak most derült ki, hogy mi történt pontosan.
Megérkeztek a Nemzetközi Űrállomásra az orosz kozmonauták, így már annyian vannak az űrben, mint még soha.
Sikeres volt az indítás, kezdetét vette az ötnapos Polaris Dawn-misszió, melynek keretein belül olyan messzire jut négy ember az űrben, mint az Apollo-program 1972-es lezárása óta senki.
Négy ember öt napra elindul az űrbe, hogy egy űrhajóval Föld körüli pályára álljon, és megejtsen egy űrsétát. Egyikük sem képzett asztronauta. A Polaris Dawn-küldetés <strong>két halasztást követően leghamarabb augusztus 30-án indulhat. </strong>Veszély az indítás után is lesz bőven, de a kockázat megéri: a misszió számos kérdést válaszolhat meg, melyeket a jövőbeni űrutazások során lehet hasznosítani.
Egy egész űrerőmű-hálózatot hozna létre alacsony Föld körüli pályán a Star Catcher Industries, hogy a műholdak többé ne legyenek a saját napelemes rendszereikhez kötve. Az erőmű ugyanis több energiát tudna biztosítani a feladataikhoz.
Majdnem elő kellett venni a kozmikus betétlapot, amikor rendkívüli tempóval haladt el egymás mellett két műhold – közelebb, mint azt eddig sejtették.
Amellett, hogy drasztikusan növelte volna az űrszemét mennyiségét, más műholdakat is veszélyeztetett volna az a szerdai eset, melyben valóban csak egy hajszálon múlott, hogy megtörténjen a baj.
Ismeretlen probléma miatt a Starlink-rendszer 100 darab műholdjának int búcsút a SpaceX. Az egységek most még működnek, és részt is vesznek az internetszolgáltatásban, ám a következő hónapokban mindnek véget ér a Föld körüli pályafutása.
Egyfajta „vontató” űrjárművet fejlesztene a NASA a Nemzetközi Űrállomás elmozdítására a Föld körüli pályáról, hogy az a légkörbe lépve eléghessen.
A gyártócég sikerként kommunikálja az indítási kísérletet, gyakorlatilag azonban öt perccel az elindulása után „anomália” történt a Terran 1, az első 3D nyomatott űrrakéta kilövésekor. A Relativity Space azonban bizakodó a technológiájukkal kapcsolatban.
Végre véget ért az amerikai hadsereg X-37B űrrepülőgépének rekordot jelentő hatodik küldetése.
A kutatók éveken át tárolták az egerekből vett hímivarsejteket a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén, hogy kiderüljön, roncsolja-e őket a kozmikus sugárzás.